Szerelmes földrajz

“A Szerelmes földrajz a budapesti állakertben található Nagyszikla építésének történetéből  indul ki, amelyet az ember építette műhegyek, állatkertek, korai emberkiállítások és szórakoztató parkok tágabb történetébe helyez, fölfedve azok nemzeti és etnikai identitások megalkotásában betöltött ideológiai és kulturális hatásait.”  /Steierhoffer Eszter/

“(…)  Az erdélyi Egyes-kő (románul: Magányos Kő) mintájára felépített állatkerti Nagyszikla abba az ideológiai és percepciós keretbe illeszkedett, amelyet az „etnikai tájnak” a 20. század elején, a mottóban idézett „történeti formáció” kelet-európai variánsaként elterjedt és különösen a trianoni döntés után a nemzeti mitológia fontos részévé vált fogalma jelölt ki. (…)

 KissPál Szabolcs munkája a budapesti Állatkert építészetét és etnográfiai terét, valamint a Trianon utáni Erdély-diszkurzust a Másik tárgyiasításának hosszú európai (kolonialista) történetébe állítja. (…)

Az erdélyi-magyar „sajátosságok” e kettős rendszere egy olyan kolonialista imagináció terméke, amely – a szimbolikus térfoglalás kulturális instrumentumaként – a Másikat nem pusztán vágyott, de egyben alárendelt szubjektumként  is hozza létre („kicsiny hasonmásként”). Ez a logika mind a mai napig dominálja az Erdéllyel kapcsolatos képzeteket (mind Magyarországon, mind Erdélyben, Romániában), a politikai közbeszédtől a populáris és a magaskultúráig, és pontosan megfelel annak, amit Edward Said más összefüggésben orientalizmusnak nevezett.” /Kékesi Zoltán/

Zoo-Topia 
Zoo Architecture as Taxonomies of National Representation. 
Kiállítás egy könyv formájában, szerk. Steierhoffer Eszter, Balassi Intézet, London, 2012 /